COT elemzés alapjai - 1. rész

Értékelés:
(1 szavazat)

Kolláth Bálint
(COTBase.com):
COT elemzés
alapjai (1. rész)

Egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a kereske- dők részéről a COT elemzéssel kapcsolatban. Bár az adatokat először a határidős piacon mozgók kezd- ték el használni, egyre inkább a forex traderek is megtalálják a benne rejlő potenciált. A cikksorozat első részében az alapoktól indulva mutatjuk be, mit is jelent a COT, de először kezdjük a kályhától, és lássuk, mik is azok a határidős piacok?

Határidős piacok

A határidős piacok elsődleges feladata a termelők és feldolgozók árkockázatának kezelése. E célból jöttek létre először a 17. századi Japánban, majd a 19. századi Amerikában. Mindkét esetben a terület jellemző mezőgazdasági terményeivel kereskedtek előre meghatározott határidőkre, hogy enyhítsék a piacok ciklikusságát, illetve kiszámíthatóvá, tervezhe- tővé tegyék a mezőgazdaságra épülő üzletet.
A határidős piacokon előre meghatározott mennyi- ségű és pontosan meghatározott minőségű árukkal kereskednek. A minimális egység egy kontraktus, ami a kukoricát véve alapul 5,000 véka (1 véka ≈ 25.4 kg) termény jövőbeli vételét/eladását testesíti meg. A termelő (pl. egy kukorica-farm gazdaság) határidős kontraktusok eladásával tudja lefixálni jövőbeli termelésének értékét, míg egy feldolgozó (pl. állattakarmány gyártó) azok megvételével tudja alapanyagait aktuális árakon bebiztosítani.
A közhiedelemmel ellentétben, a kontraktus tu- lajdonosa csak a legritkább esetekben kéri az áru tényleges szállítását. Az előző példánál maradva, az állattakarmány gyártó a vele partneri kapcso- latban álló szállító(k)-tól fogja a továbbiakban is alapanyagát beszerezni – ám minden esetben az aktuális piaci áron. Amennyiben a gyártó a hatá- ridős piacon már korábban fixált
egy aktuálisnál kedvezőbb árat, a kontraktusain elért haszonnal ellensúlyozhatja a pillanatnyi, kedvezőtlenebb beszerzési árat. Az 1. ábra egy feltételezett termelőt mutat, aki április folyamán fixálta a szeptemberi kukorica szükségletét $2.20/ véka áron. Szeptemberre a kontraktusain elért
$0.50-es profittal tudja ellensúlyozni az azonnali piacon történt áremelkedést.

Hedgelők és spekulátorok

Az előzőekben bemutatott szereplők (a farmgazda- ság és az állattakarmány gyártó) a határidős piacok elsőszámú résztvevői, a hedgelők. Ők elsősorban ár- kockázatukat kezelik a megfelelő határidős piacok igénybevételével. Természetesen e szereplők piacról piacra változnak, az olaj piacán a nagy olajtermelők és feldolgozók, finomítók számítanak hedgelőknek. A piac további szereplői a spekulátorok, akik azon felül, hogy folyamatos likviditást nyújtanak, a piacot gyakran segítik, mozgatják az egyensú- lyi állapot irányába. Ellentétben a hedgelőkkel, a spekulátorok minden esetben hasonlók:
befektetési-árupiaci alapok, nagy- és kisbefektetők. Őket nem igazán érdeklik, hogy kukoricát vagy olajat vesznek/adnak el; náluk a megszerezhető profit az egyetlen motiváló erő.
Az előzőekben bemutatott szereplők logikája és kockázatviselő hajlama lényegesen eltér. Vegyünk egy valós példát: az egyik legnagyobb aranykitermelő vállalat egy uncia aranyat 2005-ben átlagosan $303-ért állított elő, míg az arany ára jóval $400 fölött volt az egész év folyamán. A cég, használva a határidős piacok által nyújtott lehetőségeket, a jövőbeli termelését is értékesíthette, jóval magasabb áron, mint önköltsége – így jelentős és biztos profitot biztosítva saját magának.
Az értékesített kontraktusok vételi oldalán arany- feldolgozók (ékszergyártók, elektronikai cégek), vagy spekulátorok álltak. Az előbbiek vásárlása- ikkal az esetleges további, számukra kedvezőtlen áremelkedést próbálták elkerülni (jövőbeli beszer- zési áraik fixálásával), míg az utóbbiak pont ezt az áremelkedést szándékozták kihasználni.
A fenti példa mutatja a hedgelők és spekulátorok közti leglényegesebb különbséget. Míg a spekulá- torok nyeresége egyedül a kedvező árfolyamválto- zások függvénye, addig a hedgelőknek elég, hogy a piac árszintje legyen kedvező, megfelelő az üzleti modelljük megvalósításához. Végtére is, egy ter- melő vagy feldolgozó cég elsőrendű feladata a saját üzletében való helytállás, nem pedig a spekuláció.

A Commitments of Traders (COT) riport

A COT riport az egyetlen hiteles forrás a hedgerek és spekulátorok valós tevékenységének nyomonköve- tésére. Kizárólag az USA határidős és opciós piacait elemző, hetente megjelenő összefoglalók az amerikai Határidős Piacok Felügyelete (CFTC – Commodity Futures Trading Commission) által kerülnek mindenki által ingyen hozzáférhetővé.

A magyar idő szerint péntek éjszakánként pub- likált adatok az adott hét keddjének zárás utáni pillanatképét mutatja – részletezi a spekulátorok és hedgerek (commercials) pontos pozícióit minden jelentős piacon.

A 2. ábra a 2006. augusztus 29-i helyzetet mutatja a kukorica piacán. Az első oszlop (Non- commercials) tartalmazza a nagy spekulátorok pozícióit (long: vételi, short: eladási, spread: mindkét oldali). A Commercials oszlop a hedgelő- ket jelöli, míg a Total az előző kettő összegét.
A „Nonreportable positions” oszlop mutatja a kis-spekulátorok pozícióit. A kis- és nagykereskedők közötti megkülönböz- tetés a pozíciók nagysága alapján történik.
Nagykereskedőnek (spekulátor vagy hedger) az számít, aki például 250 vagy annál több kukorica, 200 vagy annál több arany, 350 vagy annál több olaj kontraktussal rendelkezik.
Korábbi elemzések, csak úgy, mint sajátjaim mu- tatják, hogy egy-egy riport, önmagában vizsgálva nem igazán szolgálhat sem elemzés, sem befekte- tési döntés alapjául. Az adatokat múltbeli kont- extusukban vizsgálva viszont érdekes és sokszor nagyon megbízható következtetéseket vonhatunk le. A 3. ábra mutatja a hedgelők és a spekulátorok pozícióinak váltakozását a kukorica piacán. A nettó pozíciók (hedgerek piros, nagy spekulátorok zöld görbe) a long (vételi) és a short (eladási) ada- tok különbsége, mely az adott kereskedői csoport összesített elkötelezettségét mutatja.
 
A bemutatott grafikonok mindegyikén megfigyelhetőek a trendfordulók idején kialakuló szélsőséges helyzetek, illetve az azokat összekötő átmeneti periódusok. Érdekes megfigyelni, hogy a spekulátorok egésze szinte minden esetben trendet követő magatartást folytat – tehát magasabb árakon felhalmoz, alacsonyabbakon még többet ad el. Ezzel szemben a hedgerek fokozatosan bocsátják piacra készleteiket emelkedő árfolyamok idején illetve fokozatosan vásárolják fel szükségletüket az esések folyamán.
Arra a kérdésre, hogy miért mindig a hedgerek állnak a piac „jó” oldalán trendfordulók idején, a legtöbb forrásom válasza: információs előny. Elemzéseik szerint egy gabonatermelő vagy feldolgozó „közelebb van” a piachoz, jobb és pontosabb információkkal rendelkezik a fundamentumokat illetően, mint a spekuláló tömeg. Így a túlfűtött és valós értékektől messze eltávolodott piacokat valójában az ő – sokszor hirtelen és drasztikus – készlet-felszabadításuk (alulértékelt piac esetén megugró keresletük)
hajtja vissza, az egyensúly irányába.

A cikk következő részében részletesen foglalkozunk a riportok fajtáival, és megnézzük, hogy a renge- teg adatból mely információkra is van igazán szükségünk a hatékony kereskedéshez.

 

 

Utoljára frissítve: 2013. december 27., péntek 16:47

Legfrissebbek a szerzőtől: Notice: Undefined property: stdClass::$author in /var/userdata/web/forexclusive.hu/website/www/components/com_k2/templates/default/item.php on line 435 Notice: Trying to get property of non-object in /var/userdata/web/forexclusive.hu/website/www/components/com_k2/templates/default/item.php on line 435